Pszichopata a buszon

Azt hiszem épp Agamemnon legyilkolásánál tartottam, amikor könyvemből üvöltés riasztott fel. Mivel buszunk araszolt már egy ideje, az egyik utas elvesztette a cérnát.
- HA ELKÉSEK SENKIT NEM HAGYOK ÉLETBEN A BUSZON - süvöltötte, miközben a kapaszkodót ütötte két kézzel.
Volt még egy rohama, amikor kétségbeesetten felüvöltött:
- NEM FOGOK ODAÉRNI!
A buszsofőr boxa mögött ültem, innen mintegy tükörből néha a hátam mögé pillantottam, lássam jön e már a vérengző utas. Persze a mellettem ülő hölgy dekoltázsa és pihegő keblei sok esetben zavarták önvédelmem. A buszon senkit nem nyírtak ki, de csak kis híja volt.

Erőszak

Gyűlölök mindenfajta erőszakot, durvaságot. Azt hiszem ha valaki rámtámadna, hagynám hogy megverjen. Nem ütnék vissza. Nem azért, mert gyáva vagyok, hanem félek attól, hogy valami helyrehozhatatlan kárt okoznék neki.

Múltkor odaálltam egy férfi elé, aki a másikat hasbarúgta. Nyugodt, higgadt tekintettel próbáltam megértetni vele, hogy az erőszak nem vezet semmire. Aztán hasbarúgott és én is elrepültem. Viszont a másik ember ütlegelését abbahagyta. Nagyon boldog lettem.